Kémia emelt érettségi témakörök, vizsgakövetelmények

Mit kell tudnom a kémia emelt érettségire?

Nehéz egy jól behatárolható listát készíteni a kémia emelt érettségi témaköreiről, mivel a kémia érettségihez szükséges ismeretanyag – emelt szinten biztosan – a középiskolai kémia tantárgy teljes vertikumát lefedi, sőt azon túl is mutat, hiszen a középiskolai kerettanterv által biztosított óraszámba bizonyosan nem fér bele a teljes tananyag elsajátítása, begyakorlása. Így aki emeltezni készül kémiából, annak biztosan kell még önállóan tanulni vagy valamilyen más felkészítést igénybe venni.

Sajnos, azt kell mondjam, az iskolai tanórákon elsajátítható ismeretek (bemenet) köszönőviszonyban sincs azzal a kompetenciával, ami emelt szinten elvárt (kimenet) – így ezt áthidalandó, a diákoknak jelentős iskolán kívüli munkát kell még beletenni, ha magas pontszámot szeretnének a kémia emelt érettségin. Viszont nem lehetetlen, évről-évre sok diák ugroja meg sikeresen a kémia emelt érettségi vizsgát és jut be álmai egyetemére. Nagy elköteleződés, sok munka, de megéri – és NEM LEHETETLEN!

Álljon akkor itt egy lista arról, hogy mik azok a témakörök, amivel legyél tisztában, ha azt szeretnéd, hogy jól sikerüljön a kémia emelt érettségid. A témakörök ismerete mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgára szükséges, mert az írásbeli feldatai is a témakörök átfogó ismeretét mérik, komplex, problémamegoldó feladatok formájában. A javaslatom az, hogy a felkészülés során a kémia emelt érettségi témakörök összefüggéseire koncentrálj.

Általános kémia – kémia emelt érettségi témakörök

Atomszerkezet

• • Anyagok csoportosítása. Tiszta anyagok és keverékek. Elemek és vegyületek. Atomok felépítése, a Bohr féle atommodell. Elemi részecskék és izotópok, radioaktív izotópok. Rendszám, tömegszám, relatív atomtömeg, moláris tömeg. Átlagos izotóptömeg számítása izotópkeverékekre. Példák izotópok és radioizotópok gyakorlati felhasználására.

• • Elektronszerkezet és az elektronburok kiépülésének törvényszerűségei (energiaminimum elve, Pauli elv, Hund szabály). Héj, alhéj, atompálya, kvantumszámok. Vegyértékelektron, atomtörzs. Teljes és rövidített konfiguráció felírása főcsoportbeli és d-mezőbeli elemekre. Anomáliák ismerete (Cu, Cr elég). Nemesgázhéj szerkezet. Elemek mezőkbe sorolása és ezek kapcsolata az elektronkonfigurációval.

• • Periódusos rendszer, periodicitás. Periódusos rendszeren belüli hely és elektronszerkezet kapcsolata. Periódus szám és főcsoportszám értelmezése. Konfiguráció kikövetkeztetése a periódusos rendszerből. Periodikusan változó tulajdonságok: atomsugár, ionsugár, elektronegativitás, ionizációs energia, elektronaffinitás, fémes jelleg. Izoelektronos ionok ionsugarának összehasonlítása, kation és anion sugár méretviszonyai az alapállapotú atomhoz képest, ionsugár változása a töltés függvényében. Héjas szerkezet evidenciái az ionizációs energiák alapján (főhéj és alhéj).

Kémiai kötések, kötésmodellek

• • Elektronegativitás szerepe a kötéstípusokban. Kötéstípusok kialakulása és értelmezése példákon keresztül, a kapcsolódó atomok elektronegativitása és azok különbsége alapján, átmenet a kötés és rácstípusok között, (bonding triangle).

• • Az ionkötés és kialakulása, példákon. Ionkötés erősségét befolyásoló tényezők (töltés, ionsugár). Rácsenergia változása, periodicitása. Összetett ionok. Ionvegyületek tapasztalati képlete, kikövetkeztetése az ionok töltéséből.

• • Kovalens kötés és kialakulása, példákon. Kovalens kötés csoportosítása (kötést létesítő elektron párok száma, típusa alaján, kötéspolaritás, szigma, pi kötés térbeli helyzete).  Kötő és nemkötő elektronpárok. Molekulák térszerkezete, molekula polaritás és hatása az oldhatóságra. Hibridizáció, hibrid pályák kialakulása, értelmezése vegyületekben és molekulageometriai összefüggései. Bővített és szűkített oktet, példák. Rezonancia szerkezetek, példák.

• • Fémes kötés lényege, kialakulása. Delokalizált vegyértékelektronok szerepe a fémes kötés erősségében és a fémek fizikai tulajdonságaival való összefüggése. Megmunkálhatóság, vezetőképesség és olvadáspont magyarázata a fémes kötés erőssége alapján, periodicitás – fémek olvadáspont értékei hogyan változnak a rendszámmal egy főcsoportban és periódusban.  Ötvözetek.

Anyagi halmazok

• • Anyagi halmazok csoportosítása: komponensek száma alapján, homogenitás szerint, példákkal.  Diszperz és kolloid rendszerek. Halmazállapotok, halmazállapotváltozások. Ideális gázok, ideális gáztörvény, Avogadro törvénye. Standardállapot és normálállapot ismerete, alkalmazása számításokban.

• • Kristályrács típusok, rácsösszetartó erő, rácstípusok tulajdonságai. Olvadáspont, vezetőképesség, megmunkálhatóság és oldhatóság értelmezése a szerkezet alapján. Ionrács, fémrács, atomrács, molekularács összehasonlítása. I. és VII. főcsoport elemeinek olvadáspont trendje – hogyan változik a rendszámmal a csoportban, indokolni. Grafit és gyémánt szerkezetének ismerete.

• • Oldatok: összetétel meghatározása – százalékos, koncentráció. Telített, telítetlen, túltelített oldatok. Oldatok készítése, hígítása, kristályvíz tartalmú vegyületek. Szilárd sók és gázok oldhatósága. Exoterm és endoterm oldódás – összefüggések a rácsenergia és hidratációs energia viszonylatában. Oldhatóság hőmérsékletfüggése. Példamegoldások oldatok témakörében (koncentráció átváltások, oldatkészítés, hígítás, oldatkeverés, kristályvizes só oldása, oldhatóság hőmérsékletfüggése és sókiválás)

• • Oldatokkal kapcsolatos számítások gyakorlásához ide kattintva találsz segítséget: Oldatok. A kémszám oktató videókban lépésről-lépésre elmagyarázom a feladatmegoldásokat, több órányi tudásanyagot kapsz, aminek a segítségével profivá válhatsz az oldatos érettségi feladatokban.

Kémiai változások

• • Sztöchiometria: reakciók mennyiségi aspektusai. Reakciótípusok, reakciók csoportosítása (reagensek száma szerint, termékek minősége szerint, részecske átmenet szerint, energiaváltozás szerint, stb). Egyeneletrendezés tömegmegmaradás elve szerint, ionegyenletek.

• • Termokémia: reakciók energetikai aspektusai. Exoterm és endoterm reakciók, energiaprofilok, diagrammok értelmezése. Reakcióhő, képződéshő, kötési energia fogalma, értelmezése, gyakorlati példák. Termokémiai számítások; reakcióhő kiszámítása fajhő, képződéshő és kötési energiák segítségével. Hess törvénye, körfolyamatok. A termokémiai számítások könnyen elsajátíthatók oktató videók segítségével, amelyeket a linkre kattintva találsz: termokémiai számítások.

• • Kinetika: reakciók sebességi aspektusai. Ütközéselmélet értelmezése, reakciósebesség mint a hasznos ütközések gyakoriságának és a részecskék energiájának függvénye. Aktivációs elmélet: aktivációs energia, aktivált komplexum, katalízis. Katalizátor hatásának ábrázolása grafikonon. Példák katalitikus reakciókra, leggyakoribb ipari katalitikus folyamatokra. Reakciósebesség grafikus ábrázolása. Reakciósebességet befolyásoló tényezők – példák, kísérletelemzések. Sebességi egyenlet.

• • Kémiai egyensúlyok: reakciók végbemenetelének mértéke. Dinamikus egyensúly értelmezése, bemutatása példán keresztül. Tömeghatástört felírása egyensúlyi elegyre, egyensúlyi állandó meghatározása egyensúlyi koncentrációk alapján és kiindulási koncentrációkból. Egyensúlyi állandó értelmezése, egyensúlyi számítások. Le Chatelier elv – egyensúly eltolása, különböző paraméterek megváltoztatásának hatása az egyensúly helyzetére. Katalizátor szerepe az egyensúlyi reakciókban. Ha szeretnél az egyensúlyi számítások mesterévé válni, akkor a linkre kattintva találsz hozzá segítséget: egyensúlyi számítások.

• • Sav-bázis reakciók: sav-bázis elméletek, sav és bázis fogalma (Arrhenius, Brönsted, Lewis). Amfotéria – víz és egyéb példák amfoter viselkedésre (pl. többértékű savak részleges disszociációja során keletkező ionok). Savak és bázisok csoportosítása: savak és bázisok erőssége, értékűsége, savi és bázis disszociációs állandók értelmezése, példák. Konjugált sav-bázis párok értelmezése példákon keresztük, sók hidrolízise. pH fogalma, összefüggései, vizes oldatok kémhatása. pH számítás: erős savak/bázisok, gyenge savak és bázisok, sóoldatok esetén. Sav-bázis reakciók, titrimetria, sav-bázis indikátorok. Puffer fogalma, példák pufferoldatokra. A sav-bázis kémiai számítások elsajátításához és begyakorolásához a linkre kattintva találsz segítséget: sav-bázis reakciók.

• • Redoxi reakciók: oxidáció és redukció fogalma, értelmezése elektronátmenet és oxidációsszám változás alapján, példákon keresztül. Oxidációsszám meghatározása vegyületekben és ionokban, oxidációsszám összefüggései a reakcióképességgel és kémiai viselkedéssel. Nemfémek és átmeneti fémek többféle oxidációs állapotai a reakcióikban. Redoxi egyenletek rendezése oxidációsszám változás alapján, ionegyenlettel is, savas közeg esetén is. Szeretnél a redoxi számítások nagymestere lenni? kattints a linkre és ismerd meg a példamegoldások fortélyait: Redoxi reakciók.

• • Csapadék és komplexképződési reakciók.

• • Elektrokémia: kémiai reakciók és az elektromos áram kapcsolata. Galvánelem: spontán kémiai reakciók által generált elektromos áram. Galván cellák diagramos ábrázolása. Anód és katódfolyamatok, pólusok, standard potenciál, standard hidrogén elektród. Standard potenciál szerepe: elektromotoros erő kiszámítása, reakciók irányának és fémek savakban történő oldódásának megbecslése. Elektródokon tapasztalható változások galvánelem működése közben (pl Daniell elem).

• • Elektrolízis: olvadékelektrolízis és vizes oldatok elektrolízise. Celladiagrammok felrajzolása, katód és anód folyamatok felírása, pólusok meghatározása. Példák sóoldatok elektrolízisére – só mindkét ionja semlegesítődik, kation vagy anion semlegesítődik a másik elektródon a víz redukálódik/oxidálódik, vagy vízbontás történik. Víz elektrolízisének katód és anódfolyamata. Elektródokon és az elektrolitban észlelhető változások vizes oldatok elektrolízise során. 

• • Elektrolízis mennyiségi összefüggései – Faraday törvények. Példamegoldások, Faraday törvények alkalmazása. Galvánelemekkel kapcsolatos számítási feladatok. Ha nehezen mennek az elektrokémiai számítási feladatok, az oktató videóim segítségével átlendülhetsz az akadályokon és gyorsan kémszámguru lehetsz: Elektrokémiai számítások. 

Szervetlen kémia – kémia emelt érettségi témakörök

Nemfémek

• • Nemesgázok: tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alapján: egyatomos molekulák, molekularács, halmazállapot, kis reakciókészség. Főbb alkalmazási területek.

• • Hidrogén: izotópok, molekulaszerkezet, halmazszerkezet, rácsösszetartó erő és ezekből következő fizikai és kémiai tulajdonságok (kis sűrűség, alapcsony op, fp, nagy diffúziósebesség, nagy kötési energia). Redukáló sajátság fémekkel, fémoxidokkal, nemfémekkel, példák. Ipari (metán gőzreformálása, vízgáz reakció) és laboratóriumi (aktív fém és sav) előállítás, felhasználás.

• • Halogének: elektronszerkezet és tulajdonságok kapcsolata. Halmazszerkezet: kétatomos molekulák, molekularács. Op-fp értékek, szín változása a rendszámmal, indoklás a rácsösszetartó erő, molekulapolaritás és molekulatömeg segítségével. Oxidáló sajátság értelmezése, változása a főcsoporton belül, halogén kiszorításos reakciók, példákkal. Halogének hidrolízise: egyensúlyi folyamatok, klór vízben való oldódásának gyakorlati relevanciája. Keletkező két sav neve, redoxi reakció értelmezése oxidációsszám változás alapján. Halogének sóképző reakciói fémekkel, illetve reakciók nemfémekkel. Klór előállítása – ipari és laboratóriumi -, halogének felhsználási területei.

• • Halogének vegyületei: halogenidek csoportosítása, főbb fizikai tulajdonságok. Hidrogén halogenidek fp grafikonja – értelmezni a halmazszerkezet és a rácsösszetartó erő alapján. Vízben való oldhatóság magyarázata molekulapolaritás és rácsösszetartó erő alapján. Savasság, saverősség magyarázata, reakciók fémekkel, fém-oxidokkal, bázisokkal, szilícium dioxiddal. HCl laboratóriumi és ipari előállítása. Ezüst halogenidek tulajdonságainak (szín, oldhatóság) magyarázata a kötés jellege alapján.

• • Oxigéncsoport elemei és vegyületei: oxigén összevetése a csoport többi elemével (leginkább a kénnel), kovalens kettős kötésre való képesség magyarázata. Periodicitás a csoporton belül. Rácsszerkezet, allotrópia a csoporton belül. Oxigén előállítása iparilag és laborban. Oxigén élettani szerepe, ózon jelentősége. Oxigén vegyületek: oxidok, hidroxidok, peroxidok, oxosavak. Periodicitás az oxidokon belül: savas és bázikus oxidok. Dihidrogén-peroxid “kétarcúságának” magyarázata oxidációs szám alapján, példák a redoxi reakcióira. Redoxi titrálásos feladatok megoldása. Víz jellegzetes sajátságai, amelyek a H-híd képző képességre vezethető vissza.

• • Oxigéncsoport elemei és vegyületei: kén jellegzetes szerkezeti sajátságai, szilárd halmazállapot magyarázata. Allotróp módosulatai. A kén jellegzetes oxidációs állapotai a vegyületeiben és ezek összefüggései a redoxi sajátságokkal. Kén-hidrogén molekula és halmazszerkezete, összevetve a vízzel. Redukáló sajátság példákon keresztül. Kén-dioxid molekulaszerkzete, bővített oktet magyarázata. Kén-dioxid redoxi sajátságai, redukáló és oxidáló képességre is példák. Kén dioxid sav-bázis jellege, kénessav sói. Savas eső. Kén-dioxid ipari és laboratóriumi előállítása. Kénsav molekulaszerkezete, halmazszerkezete, legfontosabb tulajdonságai. Redoxi sajátságok: reakciói aktív és inaktív fémekkel. A kénsav sav-bázis sajátságai. Kontakt kénsavgyártás lépései. Kénsav sói – szulfátok.

• • Nitrogéncsoport elemei és vegyületei: nitrogén elektronszerkezete, halmazszerkezete. Kis reaktivitás magyarázata. Legfontosabb nitrogénvegyületek: ammónia, nitrogén oxidok és salétromsav. Ammónia molekulaszerzete, vízben való oldhatóság magyarázata, ammóniaszökőkút kísérlet értelmezése és tulajdonságok bemutatása. Ammónia sav-bázis és redoxi sajátságai, komplexképző hajlam. Ammónia előállítása – sóiból, ammónia szintézis. Legfontosabb ammónium sók. Nitrogén-dioxid tulajdonságai, előállítása. Vízzel való reakció – kettős savanhidrid. Inaktív fémek reakciója tömény és féltömény salétromsavval. Salétromsav molekulaszerkezete és halmazszerkezete. Redoxi és sav-bázis sajátságai. Salétromossav és salétromsav sói, fontosabb nitrátok, műtrágyák. Salétromsav fontosabb savkeverékei (királyvíz, választóvíz, nitráló elegy). Ammónia katalitikus oxidációja – salétromsav ipari előállítása.

• • Nitrogéncsoport elemi és vegyületei: foszfor tulajdonságai, anyagszerkezete, allotróp módosulatai, élettani hatásuk. Foszfor oxidja és legfontosabb oxosava. Foszfátok, savanyú sók.

• • Széncsoport elemei és vegyületei: szén rácsszerkezete, allotróp módosulatai – grafit, gyémánt  és fullerén összevetése. Szén oxidjai: molekulaszerkezet, tulajdonságok, élettani hatás, környezetvédelmi relevanciák. CO redukáló tulajdonsága, alkalmazása a fémgyártásban. CO és CO₂ előállítása. Szén-dioxid vízben való oldódása, reakciója lúgokkal, kimutatása. Szénsav, egy gyenge sav. Szerkezete, a karbonátion rezonanciaszerkezetei. Szénsav sói: karbonátok és hidrogénkarbonátok, oldataik kémhatása és magyarázat. Legfontosabb karbonátok és és hidrogénkarbonátok, illetve gyakorlati alkalmazásuk.

• • Széncsoport elemei és vegyületei: szilícium szerkezete, tulajdonságai. Szilícium dioxid, üvegmaratás egyenlete, vízüveg keletkezése. Szilikonok.

Fémek

• • Fémek általános jellemzése: elektronszerkezet, fémes kötés, fémrács, sűrűség, olvadáspontok alakulása és összefüggése a vegyértékhéj szerkezettel. Kémiai sajátságok: elektronegativitás, ionizációs energia, redukáló képesség. Fémek előállítása (redukció – kémiai, termit, hidrogénnel, termikus). Korrózióvédelem – passzív és aktív (katódos).

• • s-mező fémei: elektronszerkezet és ebből fakadó tulajdonságok – legjobb redukálószerek, lángfestés, alacsony ionizációs energia, gyenge fémes kötés így alacsony op, puhaság. Jellegzetes kémiai sajátságok, ami a nagy reakciókészséget alátámasztja: vízzel való reakció, kiváló sóképzők (halogénekkel tiszta ionrács), nem szabályos oxidok. I és II főcsoport összehasonlítása: trendek a tulajdonságokban a vegyértékelektronok számának növekedése következtében – op emelkedés, iontöltés nő, ionsugár csökken, vegyületek kovalens jellege erősebb, oldhatóság csökken. Ionizációs energia, elektronegativitás, redukálóképesség összehasonlítása az I és II főcsoportban. Legfontosabb alkáli és alkálliföldfém vegyületek.

• • p-mező fémei: sajátságok bemutatása az aluminium példáján. p- és s-mező fémeinek összehasonlítása (trendek) az elektronszerkezet alapján. Növekvő vegyértékelektronszám hatása a fizikai és kémiai sajátságokra. Amoter fémek, aluminium reakciója vízzel, híg savakkal, koncentrált savakkal és bázisokkal. Termit reakciók. Aluminium gyártás lépéseinek ismerete.

• • d-mező fémei: átmeneti fém fogalma, telítetlen d-alhéj jelentősége a tulajdonságok terén. 4. periódus átmeneti fémeinek elektronszerkezete, anomáliák (Cu, Cr) ismerete. d-elektronok hatása a fizikai tulajdonságokra. Telítetlen d-alhéj szerepe a tulajdonságokban: átmeneti fémek és komplexeik színesek, szín magyarázata, legismertebb ionok színe; komplex képzés, katalitikus tevékenység, váltakozó oxidációs állapot, többféle töltésű ionjuk létezik; példákkal alátámasztva. Vascsoport, rézcsoport, mangán és zink legfontosabb tulajdonságai, reakcióik híg savakkal, vízzel, bázisokkal, koncentrált savakkal. Rézcsoport reakciója cc. kénsavval és salátromsavval – reakcióegyenlet is. Vasgyártás lépései, acél.

Szerves kémia – kémia emelt érettségi témakörök

• • Szerves kémiai alapok: vis vitalis elmélet, Wöhler kísérlete és a szén atom különleges tulajdonságai. A szén hibridizációja – összefüggések a szén atomok körüli térbeli elredeződéssel és C-C kötéstípusokkal. Szénvegyületek csoportosítása – szerkezet, telítettség, összetétel alapján. Funkciós csoportok. Szerves vegyületek jelölése – összegképlet, szerkezeti képlet. Izoméria – izomer szerkezetek rajzolása összegképlet alapján. Nevezéktan alapjai. Szén atom rendűsége. Homológ sor fogalma, hasonlóságok és különbségek homológ soron belül. Leggyakoribb szerves reakció típusok. Általános égési egyenletek felírása.

• • Térizoméria: fajtái. Konstitúció, konfiguráció, konformáció értelmezése. Cisz-transz izoméria kialakulásának feltételei. Optikai izoméria: kiralitás centrum, enantiomer párok – királis molekulák és enantiomer párok felrajzolása. 

• • Szénhidrogének: alkánok, alkének, alkinek, aromás szénhidrogének; összhasonlítás szerkezet, funkciós csoport, általános összegképlet, C atom hibridizációja alapján. Nevezéktan alapjai – alkánok elnevezése, elágazások jelölése, izomer szerkezetek elnevezése. Szénhidrogének fizikai tulajdonságai – trendek, össezfüggések a molekulapolaritással és másodrendű kötőerőkkel. Fp értékek változása egy homológ soron belül és egy szénhidrogén izomerjei között (lánchossz és az elágazások hatása a másodrendű kötőerőkre és a fp értékekre). Alkánok reakciói: égési reakciók, egyenletek rendezése. Alkil szubsztitúció, szabadgyök fogalma. Szabadgyökös szubsztitúció lépéseinek levezetése a metán és etán példáján keresztül. Szükséges reakciókörülmény ismerete. Kőolaj lepárlás, frakciók ismerete.

• • Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinek szerkezete, funkciós csoport, fizikai sajátságok. Olefinek térizomériája – cisz-transz izoméria, példán keresztül. Telítetlen szénhidrogének jellemző reakciói: addíció. Hidrogén, halogén, víz és hidrogén halogenid addíció, példákon keresztül. Brómos vízzel történő kimutatás. Asszimetrikus alkének esetén a Markovnikov szabály értelmezése, minor-major termékek magyarázata. Acetilén szerkezete, nagyon gyenge savas jellege, karbidok (sói). Acetilén előállítása kálcium-karbidból, ipari előállítás – metán hőbontása. Acetilén égése, kormozó láng értelmezése. Diének, poliének – konjugált di-és poliének szerkezete. Különböző addíciós lehetőségek bemutatása a butadién és izoprén példáján (1,2 és 1,4 addíció). Természetes poliének: kaucsuk, karotinoidok.

• • Aromás szénhidrogének: benzol szerkezete és jellegzetes tulajdonságai a szerkezet függvényében (sík szerkezet, kicsi reakciókészség, aromás jelleg, stabilitás, C-C kötések hossza és erőssége). Szén atomok hibridizációja a benzolban. Fizikai tulajdonságok értelmezése a másodrendű kötések alapján – összehasonlítás ciklohexánnal. Aromás szubsztitúció (elektrofil szubsztitúció) – katalitikus, lehetséges kataliztátorok ismerete, magyarázat (Lewis savak). Benzol halogénezése és nitrálása – reakció egyenletek, annak értelmezése, hogy miért nem addíció játszódik le. Benzol származékok elnevezése, hétköznapi nevek ismerete (fenol, toluol, xylol, sztirol, etc.). Toluol helogénezése – lehetséges reakciók magyarázata a körülményektől függően. Ciklohexán-ciklohexén-benzol azonosítása brómos vízzel és égés alapján.

• • Alkil-halogenidek: származtatásuk, nevezéktan. Molekulapolaritás, másodrendű kötőerők és azok hatása a fizikai tulajdonságokra, hasonló tömegű szénhidrogénekkel összevetve. Jellemző reakciók: nukleofil szubsztitúció (alkoholok) és elimináció (alkének). Zajcev szabály. Legfontosabb képviselők: kloroform, szén-tetraklorid, freonok.

• • Oxigéntartalmú szerves vegyületek: lehetséges funkciós csoportok, ezek átalakulása egymásba. Egyszerű és összetett funkciós csoportok. Telített egyértékű alkoholok homológ sora, általános összegképlet. Hidroxil csoport szerepe a másodrendű kötőerőkben és hatása a fizikai tulajdonságokra, oldhatóságra. Korlátlan elegyedés kis szénatomszámú alkoholok esetén, térfogati kontrakció. Alkoholok nevezéktana, triviális nevek is, homológ sora, értékűsége, rendűsége. Legfontosabb diol és triol ismerete. Etanol hétköznapi relevanciája, alkoholos erjedés és glükóz oxidációjának egyenlete. Égési egyenletek felírása. Alkoholok oxidációja: termékek szerkezete, elnevezése, besorolása; reakciókörülmények jelölése (oxidálószer, savas közeg, melegítés), színváltozás értelmezése. Tercier alkoholok esetén annak magyarázata, hogy miért nem oxidálódnak. Sav-bázis sajátságok: vízhez hasonló erősségű savak. Reakció nátriummal. Intermolekuláris eleminiáció és éterképződés, intramolekuláris elimináció és alkén képződés, a reakciókörülményekről függően.

• • Éterek: elnevezés, molekulapolaritás és másodrendű kötőerők illetve hatásuk a fizikai tulajdonságokra. Szimmetrikus és asszimetrikus éterek előállítása.

• • Fenolok: fizikai tulajdonságok és reakciókészség értelmezése, savasság alapján besorolás. Alkoholok és fenolok megkülönböztetése: reakció nátriummal és nátrium hidroxiddal.

• • Karbonil vegyületek: funkciós csoport (formil, oxo/keton), besorolások, általános összegképlet. Nevezéktan, legfontosabb képviselők triviális nevei. Karbonil vegyületek előállítása alkoholokból (oxidáció). Aldehidek és ketonok polaritása, másodrendű kötőerők és fizikai sajátságok. Karbonil vegyületek reakciókészsége, oxidációja – formil csoport kimutatása, ezüsttükörpróba és Fehling próba értelmezése, reakcióegyenletekkel, kísérleti tapasztalatokkal.

• • Karbonsavak: funkciós csoport, homológ sor, nevezéktan, legfontosabb képviselők triviális nevei. Molekularácsban fellépő legerősebb másodrendű kölcsönhatás, hatása a fizikai tulajdonságokra, dimerizáció. Gyenge savi jelleg értelmezése, pH értékek magyarázata, saverősség változása a homológ sorban, magyarázattal. Reakciók fémekkel, lúgokkal. Észterképzés alkoholokkal, egyensúlyi reakcióban, reakciókörülmények ismerete. Hangyasav különleges tulajdonságai: pozitív ezüsttükör próba, oxidációja brómmal (redukáló tulajdonság). Karbonsav sók, szappanok.

• • Karbonsav észterek: észterképződés, észter hidrolízis (savkatalizált). Észterek funkciós csoportja, szerkezete, nevezéktan, izoméria. Gyümölcsészterek, viaszok. Lúgos hidrolízis, elszappanosítás. Trigliceridek – glicerin zsírsavas észterei. Szervetlensav észterek – foszfátészterek, nitroglicerin, szulfátészterek.

• • Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok. Aminok származtatása, rendűsége, elnevezése. Rendűség hatása a polaritásra, rácsösszetartó erőre és hidrogénhíd képző képességre, fp értékekre, vízoldhatóságra. Aminok gyenge bázisok; bázikusság változása az értékűség alapján. Aminok sói. Legfontosabb aminosavak. Aminosavak tulajdonságai: amfotéria, ikerionos szerkezet.

• • Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: amidok. Funkciós csoport, szerkezet, elnevezés, triviális nevek. Amidcsoport delokalizált elektronrendszere, hatása az amidcsoport térszerkezetése, másodrendű kötésekre, op/fp értékekre illetve vízoldhatóságra (primer és szekunder aminok a formamid kivételével szilárd halmazállapotúak, kis szánatomszámú amidok kitűnően oldódnak vízben). Amidok savas hidrolízise (karbonsav + amin).

• • Nirogéntartalmú heterociklusos vegyületek: piridin, pirimidin, pirrol, imidazol, purin szerkezete. Piridin: gyenge bázis, savakkal sóképzés, halogénszubsztitúció brómmal (benzolnál kisebb reakciókészség, N atom meta irányító). Pirimidin: két N atom miatt erősebben dipólusos, gyenge bázis – a N atomok vetélkedése miatt gyengébb bázis, mint a piridin. Pirrol: kevésbé poláris, nincs H-híd kötés, nem bázikus hanem gyenge sav a N atomhoz kapcsolódó H atom miatt. Erélyes redukálószerek hidrogéngázt fejlesztenek belőle. Bonzolhoz képest könnyebben szubsztituálódik – tetrabróm származék. Imidazol: erős H-híd képző hajlam, szilárd halmazállapot, jó vízoldhatóság. Amfoter jelleg a két N atom sav-bázis tulajdonságai miatt.

• • Biokémia: szénhidrátok. Monoszacharidok – csoportosítás (szénlánc, funkciós csoport). Molekulaszerkezet – nyílt láncú, gyűrűs (konstitúciók felrajzolása a glükózra), glikozidos hidroxilcsoport. Izoméria: alfa-béta sor, D- és L-konfiguráció értelmezése, glicerinaldehid szerkezete. Monoszacharidok fizikai sajátságai a rácsösszetartó erő alapján. Aldózok redukáló sajátsága, Fehling és Ezüsttükör próba, glükóz-fruktóz tautoméria. Diszacharidok: képződésük, redukáló sajátság feltétele. Maltóz, szacharóz, cellobióz szerkezetének ismerete. Legfontosabb poliszacharidok: cellulóz és keményítő.

• • Biokémia: fehérjék. Alfa-aminosavak szerkezete, peptidkötés kialakulása, ikerionos szerkezet, amfoter jelleg. Fehérje struktúra négy szintje. Fehérjék kimutatása (biuret próba, xantoprotein reakció).

• • Biokémia: nukleinsavak. Nukleinsavak konstitúciója, építőelemei. Komplementer bázis párok. RNS és DNS összehasonlítása.

• • Műanyagok. Csoportosítás. Természetes és szintetikus műanyagok. Polimerizációs (polietilén, polimpropilén, tefflon, polisztirol, plexi) és polikondenzációs műanyagok (szilikon, amoniplasztok, fenoplasztok, poliészeterek, poliamidok).

A kémia emelt érettségi témakörökön túl, otthonosan kell mozognod a kémiai számításokban is, ha azt szeretnéd, hogy magas pontszámot érj el az írásbeli vizsgán. A kémiai számítások elsajátítása lehet kihívás – de rendszeres gyakorlással elsajátíthatók a típuspéldák. A számítási feladat megoldásokhoz rengeteg segítséget találsz a kemszamguru.hu oldalon. Kattints a linkre: kémszám oktatóvideók, és válogass kedved szerint a letölthető videók között, amelyekben lépésről-lépésre elmagyarázom a példamegoldásokat, így hatékonyan és gyorsan tudsz fejlődni a kémszám terén. Mire vársz? Nincs vesztenivalód!

A részletes kémia érettségi kompetenciák, követelmények leírását a linkre kattintva olvashatod: Kémia érettségi vizsgakövetelmények.