2024 kémia emelt érettségi reflexiók

A kémia tanár szemszögéből: ilyennek látom az idei (2024) kémia emelt érettségi feladatait.

Amióta működik a Kémszámguru, még izgatottabb és kíváncsibb vagyok, hogy mit gondolnak a diákok a 2024-es kémia emelt érettségi feladatairól. Mi okozta a legnagyobb fejtörést, a számolási feladatokat meg tudták-e oldani – de legalább elkezdeni -, és összességében mennyire érezték azt, hogy a felkészüléssel sikeresen tudtak nekifutni a kémia emelt érettségi feladatainak.

A diákjaim és ismerősök közötti gyors szondázás eredménye vegyes volt. Hallottam olyan véleményt, hogy nagyon nehéz volt (sokkal nehezebb, mint a biosz), ugyanakkor volt olyan is, aki szerint a feladatsor korrekt volt: az elméleti feladatok jók voltak, bár kellett rajtuk gondolkodni és a számítási példák sem voltak bevehetetlenek. Az én személyes véleményem, hogy az idei feladatsor rendben volt. A feladatok jól lefedték a szükséges ismeretanyagot, minden témakör megjelent a feladatokban, ugyanakkor lényeges ismeretelemekre kérdeztek rá, azaz nem az “apróbetűs” részből kellett vizsgázni. Jómagam örömmel láttam, hogy a kérdésekben egytől egyig azok az ismeretanyagok kerültek elő, amiket a kémia fakultációkon is megtárgyalunk, elvileg nem kellett, hogy meglepetést okozzon egyik feladat sem. Álljon itt egy gyors reflexió a 2024 kémia emelt érettségi feladatairól, szép sorban.

1. Esettanulmány

A témaválasztás nagyon aktuális: környezetvédelem, melynek kémiai vetülete a műanyagok gyártása és újrahasznosítása és környezeti terhelése. A szöveg jól lett megválasztva – érthető és a hazai kémia oktatásban is előforduló műanyagokat említi. A kérdések relevánsok és megválaszolhatók a szöveg segítségével, illetve kis háttértudással. Az esettanulmányokra én jómagam nem szoktam akkora hangsúlyt fektetni a felkészülés során, így kisebb a rálátásom, de ezzel a feladattal konkrétan nem volt problémám.

2. Egyszerű választás – kilenc teszt kérdés.

A kérdések vegyesen tartalmaztak szervetlen és szerves kémiai kérdéseket: termokémia, fémek reakciói, savak tulajdonságai, tér- és konstitúciós izoméria, ezüsttükörpróba, szerves vegyületek forráspontjai. Talán a vízkeménységgel kapcsolatos kérdést találtam egy kicsit nehezebbnek; bár előkerül a téma – fakton biztosan, de még talán alapórán is 10.-ben -, a kérdés típusa kissé szokatlan volt. A kérdésekben szereplő vegyületek előkerülnek a középiskolai tanulmányok során, esetleg a cukros kérdéssel gyűlhet meg a baja a diákoknak akkor, ha a biokémia / szénhidrátokra nem marad idő a felkészülés során.

3. Kísérletelemző feladat – gázok fejlesztése sósavval.

Egyenletfelírások és különböző gázok azonosítása volt a feladat megadott tulajdonságok alapján. Nem éreztem különösebben bonyolultnak, olyan folyamatok kerültek bele, amelyeket egy kémia érettségire készülő diáknak illik ismernie, megkockáztatom, még közép szinten is. A klórgáz fejlesztés reakcióegyenlete az, amelyik mindenképpen emelt szint, de ezzel azért a felkészülés során sokszor lehet találkozni.

4. Táblázatos feladat – állítások hozzárendelése megadott elemekhez.

Az állítások elsősorban általános kémiai és szervetlen kémiai ismeretekre kérdeztek rá, atomszerkezetre, allotrópiára, molekulák képletére és geometriájára vonatkoztak. Ezt a feladatot éreztem a leginkább olyannak, ahol tények ismeretére volt szükség, kevésbé az asszociációs képességekre. Emelt szinten még az is belefér, hogy az ember lánya tudja, hogy a foszfor pentoxid erősen hidroszkópos. De ha nem, akkor sem múlik rajta az élet…

5. Elemző feladat – szerves vegyületek

Kémia tanárként, tapasztalatból tudom, hogy nincs az a fakt, ahol a nitrogén tartalmú heterociklusok vérré válnának… Kicsit hasonlóan mostoha gyerekek az amidok is. Ugyanakkor nincs az a kémia emelt feladatsor, ahol ezek ne jelennének meg, így meglepetést ez sem kellett, hogy okozzon. Azt gondolom, hogy ez volt az a feladat, ami leginkább az emelt szintű ismeretekre épített: diének addíciós reakciói, pirrol, amidok reakciói, észterek lúgis hidrolízise, aminok bázikus jellege.

6. Számítási feladat

A nyolc pontot érő feladatban egy ismeretlen fémmel fejlesztett gáz mennyiségét, illetve a fémet kellett meghatározni a gáz redoxi reakciója alapján. A gáz megkötésének egyenletét kellett rendezni oxidációsszám változás alapján, majd a fém azonosítása egy egyszerűbb titrálásos számítás volt. A feladatban annyi bonyolító tényező volt, hogy az ismeretlen fém kiszámolt anyagmennyiségében lévő protonok számát adták meg, ebből kellett kikövetkeztetni a moláris tömegét.

7. Számítási feladat – egyensúlyi feladat

Tíz pontos feladat, én személy szerint ezt éreztem a “legfurcsábbnak”; amennyire egyszerű, annyira könnyű elrontani. A kérdéses egyensúlyi feladat az ammónia szintézise volt, egy olyan egyensúlyi elegyre vonatkoztak a kérdések, amelyben a komponensek koncentrációja egyenlő. Először az egyensúlyi elegy átlagos moláris tömegét kellett kiszámolni, ami nem annyira boyolult művelet, ha eszünkbe jut, hogy jelöljük az összes komponens anyagmennyiségét x-el. A moláris tömegekkel súlyozott mólszámokat aztán 3x-el osztva megkapjuk az átlagos moláris tömeget.

A második kérdésben a reagensek bemérési mól arányát kellett meghatározni. Ez sem bonyolult matematikailag, viszont kell hozzá az a rutin, hogy ha arányokat kell meghatározni, akkor élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy legyen minden komponens anyagmennyisége 1-1 mól az egyensúlyi elegyben: az arányok ugyanazok lesznek mindig és az 1-el könnyű számolni. A harmadik részfeladatban az ammónia mint gyenge bázis bázisállandójával kellett dolgozni, ez egy klasszikus egyensúlyi számolás volt, amelyben a hidroxidion egyensúlyi koncentrációja a pH-ból adódott. Ennek a feladatnak a kihívása pont az egyszerűségében rejlett; az a gyanúm, hogy sok diák hajlamos volt túl bonyolítani.

8. Számítási feladat

A tizenhárom pontos feladat inkább összetettsége és a részfeladatok száma miatt ért véleményem szerint ennyi pontot, nem éreztem borzasztó bonyolultnak ezt sem. Nátrium szulfát oldat oldhatóságát és tömegszázalékos összetételét kellett első körben kiszámolni, utóbbit sav-bázis reakció alapján. Eddig tulajdonképpen egy alap sztöchiometriai, oldatos feladat volt. A c) rész az oldhatóság hőmérséklet függésével foglalkozott, azt kellett kiszámolni, hogy adott mennyiségű kristályvizes só kiválásához mennyi vizet kell elpárologtatni az oldatból. Én az ilyen típusú feladatok megoldásához a keverési egyenletet szoktam ajánlani; minden komponens tömege és tömegszázalékos összetétele kiszámolható és a tömegmegmaradás elve alapján az ismeretlen meghatározható. A víz nulla százalékos oldatnak tekinthető, míg a kristályvizes só pedig egy olyan szilárd oldatnak, amelyben 1 mol só mellett a kristályvíz az oldószer.

A feladat utolsó részében ugyanolyan mennyiségű kristályvizes sót állítottunk elő elektrolízissel, és az elektrolízis idejét kellett meghatározni. A feladatban semmi bonyolult nem volt, azt kellett hozzá tudni, hogy a nátrium szulfát elektrolízisekor vízbontás történik. Igazából az előző részfeladatban kiszámoltuk az “eltávolítandó” víz mennyiségét, itt most csupán azt kellett kiszámolni, hogy ha ezt elektrokémiai úton bontjuk el, akkor ahhoz mekkora töltés szükséges.

9. Számítási feladat

Az utolsó számítási feladatban egy szerves sav molekulaképletét kellett meghatározni az égési egyenlete segítségével, majd az égéshez szükséges oxigén térfogatát az ideális gáztörvényből. Ami kihívás lehet, hogy az általános égési egyenletet jól írják fel a gyerekek – bár aki emelt szintű vizsgára készül, az biztosan találkozott ezzel. Az ideális gáztörvény használatánál a mértékegységek helyes használatára kell figyelni. Az utolsó részfeladatban az ismeretlen – már eddigre meghatározott – karbonsav képződéshőjét kellett kiszámolni. Klasszikus termokémiai számítás, semmi ördöngős nem volt benne. Azt gondolom, ezért a feladatért 13 pont ajándék volt.

Évek óta készítek fel diákokat a kémia emelt érettségire és én láttam már ennél nehezebb, kacifántosabb kérdéssort, mind az elmélet, mind a számítási feladatok tekintetében. Szerintem az idén nem volt nehéz az emelt érettségi kémiából, illetve inkább úgy fogalmazok: olyat és azt kérdezték, ami emelt sziten elvárható és teljesíthető tudás. Az már más kérdés, hogy a gimnázium évei alatt mekkora eséllyel lehet elsajátítani a szükséges készségeket, milyen lehetőségeket biztosít az oktatási rendszer a felkészüléshez.

A 2024 kémia emelt érettségi feladatsorát és a megoldó kulcsot ide kattintva találod.

A számítási feladat megoldásokhoz rengeteg segítséget találsz a www.kemszamguru.hu oldalon. Kattints a linkre: kémszám oktatóvideók, és válogass kedved szerint a letölthető videók között, amelyekben lépésről-lépésre elmagyarázom a példamegoldásokat, így hatékonyan és gyorsan tudsz fejlődni a kémszám terén. Mire vársz? Nincs vesztenivalód!