Ezt érdemes tudnod a kémia emelt érettségiről!
A kémia érettségi közép- és emelt szinten egyaránt két részből áll (írásbeli és szóbeli).
Milyen feladatokkal találkozhatsz az írásbeli fordulón?
Legelőször az írásbeli fordulóval találkozhatsz a kémia emelt érettségi során és jó eséllyel ezt egy erre kijelölt központban fogod írni, nem a saját gimidben – erre célszerű lelkileg is rákészülni, hogy nem a megszokott falak között zajlik majd a vizsga. Közép- és emelt szinten egyaránt egy központilag összeállított feladatlapot kell kitölteni, ehhez segédeszközként függvénytáblázat, periódusos rendszer és számológép használható.
Emelt szinten az írásbeli feladatok kb. fele az elméleti ismereteidet méri – ezek a feladatok komplexebb, átfogóbb ismeretek meglétét feltételezik: tehát arra kíváncsiak, hogy milyen jól látod az összefüggéseket, ok-okozati relevanciákat, milyen jól tudsz következtetéseket levonni. A feladatok az általános, szervetlen és szerves kémia témaköreiből kerülnek ki.
Gyakori hibának látom a kémia emelt érettségire készülő diákoknál, hogy az elmélet “bemagolására” koncentrálnak, könyveket próbálnak bebiflázni. Az én javaslatom, hogy a típusfeladatokat gyakorold – ezeknek van egy jól elsajátítható sémája, amit ha begyakorolsz, akkor sokkal nagyobb magabiztossággal fogsz tudni nekifutni az érettséginek.
Az elméleti feladatok általában a következő típusok valamelyikébe tartoznak:
- Táblázatos feladat: rendszerint két vagy több elem vagy vegyület összehasonlítása megadott szempontok alapján (szerkezet, tulajdonságok, típusreakciók).
- Egyszerű választás – azaz “tesztkérdések”, ABCDE válaszlehetőségekkel, a helyes vagy a hibás választ kell megjelölni.
- Esettanulmány – itt a feladat egy kémiai szöveg (pl. újságcikk, tanulmány) értelmezése és a szöveghez kapcsolódó kérdések megválaszolása, vagy abból kikövekeztethető, kiszámolható adatok megadása.
- Kísérletelemzés – egy leírt kísérlet eredményét kell megadni vagy a feladatban szereplő eredményt értelmezni, magyarázni. Ezek a kísérletek többnyire olyanok, amikkel a kémia órákon találkozhattál tanulókísérletek vagy tanári demonstrációk során. Fontos, hogy tudd alkalmazni a természettudományos megközelítés lépéseit: megfigyelésből következtetéseket levonni, azokat elemezni, értelmezni.
- Négyféle asszociáció – “egyik”, “másik”, “mindkettő”, “egyik sem” típusú feladat (pl. két elem/vegyület összehasonlítása különböző állítások segítségével). A nehézsége ezeknek a feladatoknak az, hogy külön kell vizsgálni az állítást – helyes, helytelen -, illetve a magyarázatot is, és a kettő viszonya alapján kell kiválasztani a végső választ. Pl. Előfordulhat olyan feladat, amiben az állítás és a magyarázat is helyes, csak a kettő között nincs ok-okozati összefüggés – azaz a magyarázat nem indokolja az állítást. Ezek átlátása gyakorlást igényel.
Mi a helyzet a számítási feladatokkal?
A feladatok másik fele számolás – a megszerezhető 100 pontból kb. 50-et lehet számítási feladatokból összegyűjteni. Talán ez az a része a kémia emelt érettséginek, amivel a leginkább meggyűlik a baja a diákoknak a felkészülés során. A jó hír az, hogy a kémszám elsajátítható, megtanulható: kellő kitartással, gyakorlással mindenkiből lehet Kémszámguru. A kémszám példákhoz szükséges jártasság megszerzésében óriási segítség lehet olyan videós segédanyagok használata, amelyekben részletesen, lépésről-lépésre elmagyarázzák a megoldási sémát. A kemszamguru.hu honlapon a kémia emelt érettségi minden számítási típusfeladataihoz találsz oktató videókat, illetve a korábbi évek emelt érettségi számítási feladatainak komplett megoldását és levezetését is megnézheted. Az elmúlt két év kémia emelt érettségi kémszám példáit bemutató videó csomag linkjét itt találod:
2023. Kémia emelt érettségi példái – oktatóvideók
2022. Kémia emelt érettségi példái – oktatóvideók
Íme néhány jó tanács a felkészüléshez:
- Kezdd az alapoktól! Nem fogsz tudni megbirkózni a bonyolultabb példákkal, ha az alap összefüggések nincsnek rendben. Pl. a mol fogalma, alap sztöchiometria, koncentráció átváltások, tudj egyenletet felírni és rendezni, ismerd az ionegyenleteket.
- Ne keseredj el, ha nem sikerül elsőre! Amikor átnézel egy példamegoldást, vagy az iskolai példákat, próbáld utána egyedül is újra megoldani. Gyakran előfordul, hogy azt gondolod, érted a megoldási sémát, és csak akkor derül ki, hogy nem minden lépés világos, amikor egy hasonló példát próbálsz önállóan megoldani.
- Fontos a rendszeresség! Legalább heti egyszer iktass be 1-2 órát, amikor csak ezzel foglalkozol. Légy kitartó: ne beszéld le magad, ne keress kifogást, csak csináld!
- Kérj segítséget, ha elakadsz. A Kémszámguru intenzív kémszámtáboraiban és a rövidebb Kémszám Sprinter alkalmakon részletesen végigbeszéljük az érettségi típuspéldáit. Online oktatóvideók is rendelkezésedre állnak a felkészüléshez.
Mire számíts a kémia emelt érettségi szóbeli fordulóján?
A kémia emelt érettségi szóbeli fordulója három részből áll és összesen 50 pont szerezhető vele. Az első rész egy tétel, vagy témakör részletes kifejtése, bemutatása. A konkrét tétel címeket nem szokták nyilvánosságra hozni, ezeknek a tartalma a középiskolai kémia tantárgy teljes vertikumát lefedik, természetesen kibővítve az emelt szintű ismeretekkel.
Íme néhány jó tanács a felkészüléshez:
- Egy-egy témakör feldolgozásához mindig készíts vázlatot, amit úgy írj meg, mintha készülnél lenyűgözni a vizsgabizottságot. Képzeld magad abba a helyzetbe, hogy kiállsz és prezentálod ezt a témakört – nagyon fontos, hogy ez átgondolt legyen, gondold végig, hogy milyen logikai vonalvezetés mentés szeretnéd felépíteni a mondandódat, mik a logikai érveléseid, következtetéseid, mik a legfontosabb pontok, amit szeretnél kihangsúlyozni.
- Mindig használj példát – ugyanis a jó példák nagyon “ütősek” tudnak lenni, és nagyon meggyőzőek arról, hogy Te valóban érted azt, amiről beszélsz és valóban átlátod a témát. Azért célszerű a példákat is előre átgondolni, mert a felelet előtti felkészülés során, az izgalmak közepedte nem biztos, hogy beugranak a releváns példák, hacsak már nincs jónéhány a tarsolyodban.
Tényleg kell kísérletezni is a kémia emelt érettségin?
A szóbeli kémia emelt érettségi vizsga gyakorlati feladatot is tartalmaz, ahol vagy egy egyszerűbb kémiai kísérletet kell elvégzned, bemutatnod, vagy pedig egy megadott kísérlet leírást kell értelmezned és a tapasztalatokat magyaráznod. Maga ez a vizsgarész nem annyira “ördöngős”, és elég sok átfedés is van a feladatok között, mégis sok diák ódzkodik tőle, joggal – hiszen nem minden középiskolában vannak meg a tanulókísérletezés feltételei, így sok diák úgy fut neki az érettséginek, hogy nem igazán van tapasztalata, jártassága a gyakorlati munkában.
Szerencsére több intézmény, egyetem is kínál kimondottan a kísérletezést célzó tanfolyamokat, én is szoktam ezt ajánlani a diákjaimnak, mert bár 9-10.-ben mi elég sokat kísérletezünk a tanórákon, a fakultációs órákba már egyáltalán nem fér bele, hogy a 67 kémia emelt érettségi kísérletet is végiggyakorolja mindenki. Jó szívvel ajánlom az ELTE Kémiai Intézete által szervezett érettségi kísérletező tanfolyamokat. A diákjaimnak azt szoktam javasolni, hogy a két év fakultációs időszak során legalább egyszer vegyenek részt a két délutános foglalkozáson.
Milyen egyéb feladatra készüljek?
A szóbeli forduló harmadik feladata egy rövidebb, gondolkodtató, probléma megoldó kérdés. Talán ez az a feladat, amire a legkevésbé tudsz célzottan felkészülni – itt egyszerűen akkor tudsz jól teljesteni, ha a felkészülésed során tudatosan törekszel a miértek megválaszolására és az összefüggések átlátására. Ebben nagyon sokat segítenek a kísérlet elemzős feladatok, a táblázatos adatok értelmezése, grafikon elemzések. Az elmúlt években egyre inkább a komplex, több témakör átfogó átlátásán alapuló feladatok kapnak szerepet a kémia emelt érettségin.
A szóbeli forduló általában jól szokott sikerülni a diákoknak, a statisztikák általában felfelé húzzák a kémia emelt érettségi pontszámokat.
Különbségek az emelt és a középszintű vizsga között
Emelt és közép szinten más-más a vizsga időtartama. Az kémia emelt érettségire 240 perc áll rendelkezésre, míg közép szinten 120 perc. Különbség továbbá, hogy emelt szinten arányaiban több a számítási feladat (az összepontszám kb fele), míg közép szinten ez kevesebb (kb 30%), és az egyik helyett elméleti feladat is választható (“alternatív feladat”). Mindkét szinten a megoldókulcsot a vizsga másnapján nyilvánosságra hozzák.
Pontozás és osztályzatok
Az érettségi osztályzatok ponthatárai a 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet szerint a következők:
a) közép szintű vizsga esetén:
80-100 %: jeles
60-79 %: jó
40-59 %: közepes
25-39 %: elégséges
b) emelt szintű vizsga esetén:
60-100 %: jeles
47-59 %: jó
33-46 %: közepes
25-32 %: elégséges
Milyen anyagok alapján lehet készülni?
Sokféle segédanyag, könyv, feladatgyűjtemény elérhető ma már, ami segíti a felkészülést, nem beszélve az internetes forrásokról. Mindenképpen érdemes megnézni az elmúlt évek feladatsorait és a hivatalos javítási útmutatókat. Az alábbiakban összeszedtem néhány – tapasztalataim szerint – jól használható könyvet, segédanyagot.
- Villányi Attila: Kémia a kétszintű érettségire. Tankönyv és feladatgyűjtemény. Műszaki Kiadó, 2014
- Villányi Attila: Kémia – Összefoglaló középiskolásoknak. Műszaki Kiadó, 2010
- Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából példatár és megoldások. Műszaki Kiadó, 2010
- Varga Szabolcs: Kémiaérettségi – Kidolgozott Vizsgakövetelmények. Közép- és Emelt szint. Medicina Kiadó, 2022
- Hancsák Károly: Színes érettségi feladatgyűjtemény kémiából – közép- és emelt szint. Maxim Kiadó, 2022
- A kémia érettségi követelményeit emelt és közép szinten itt találod (Oktatási Hivatal holapjáról).
